Vanda szemszöge*
otthon voltam egyedül este fele. anya dolgozott szokás szerint. beraktam valami filmet és hogy tökéletes legyen a filmnézés popcornt is csináltam hozzá. már a sötét szobában majszoltam nagyban a vajas popcort mikor hideg fuvallat suhant át a szobámon. a nasim illata be áraztotta az egész házat. egyszer csak nagyon hideg lett, felnéztem az ablakokra és észrevettem hogy nyitva van a mellettem lévő. felkeltem hogy bezárjam de ekkor megcsúsztam valamin és seggre estem. vizes,hideg...
-jég????-kérdeztem magamtól oly hangosan hogy vizhangzott az üres házban. felálltam nagy nehezen becsuktam az ablakot majd felmosóért indultam a jég eltávolitása miatt,de mire oda értem sehol semmi...
-megörültem??-ismét magamat faggattam.
valaki megsimitotta a hajam hátulról de ismét senki.... kezdett remegni lábam és kezem... mielött pánikrohamot kapnék Harry nevét kérdeztem halkan majd kiabálva.
-nem nyert....-suttogta valaki mögöttem megfordultam és tükörképem láttam majd a fény kialudt....
-ebben a szobában nincs is tükör.-mondtam átgondolatlanul szavaim s mikor kimondtam ijedtem meg igazán.
legugoltam a földre és a szememet becsuktam majd Harryt emlegettem halkan...
-Harry...Harry... ments meg... kérlek...Edem...Dia...valaki...-már majdnem sirtam ijedtemben.
csend lett... nehezen,félve nyitottam ki szemem és néztem fel magam elé. a lámpák világitottak újra és Harry állt előttem. csillogó szemekkel néztem rá majd felálltam és odafutottam hozzá h átkaroljam. törpeségem miatt alig értem mellkasát. arcom elrejtettem pólójába. Harry átölelt és nem kérdezett semmit csak a hajamat simogatta és fejem csókolta.
************
másnap a kanapén ébredtem egyedül,mikor tisztán emlékszem arra hogy Harry karjaiban aludtam el.
körülnéztem..egy órát kerestem.
-ANYA!!!- kiabáltam mivel 7:34 volt.... és ma osztálykirándulás is. remek... -.- lekésem a legjobb tengerparti kirándulást.
amilyen gyorsan csak lehet össze kaptam magam. mikor nyitom ki az ajtót... Harry áll ott.
-szia...neked nem velem kellett volna kelned???-kérdeztem.
-de... csak ha anyud meglát...
-mi lesz???
-mennünk kell mert elkésünk.- kitérte a kérdést...
-igen.deee... gyalog megyünk??? mert nincs itt 1 autó sem...
-nem.-azzal felvett a hátára-kapaszkodj!-mondta majd olyan gyorsan mentünk hogy ésszel nem lehet felfogni. a kép megnyult és nem mertem kinyitni a szemem.-megérkeztünk ám... nem kell félned.
-ooh...értem.-másztam le róla...-nem féltem!
-igen.láttam-elmosolyodott.
épp időben beértünk.az első megálló egy erdős túrára volt. tele akadállyal...
például:
- folyó átkelés köveken vagy fákon
- egy kis mászás
- mocsár
- létra mászás egy vizesés mellett
az erdő szélén lenne a ma esti szállás de én azt se tudom hol vagyok. lassan besötétedett és mentem már jobbra,barra,előre,keresztbe...de már az orromig se látok. amig sétáltam fa ropogást és recsegést hallottam
a szivem hevesen kezdett verni. majd elém esett egy nagy faág ami rám esett volna ha a hangok miatt nem állok meg. közel voltam a szivleálláshoz. lemerevedtem a lábamat mozditani sem tudtam... újabb fa ropogás.
felnéztem és egyenesen felém közeledett a faág. oldalról valami fut felém a sötétből és arrább lökött. Edem volt mint farkas. az orrával fellöködött a hátára és elvitt onnan.
mikor vissza változott megkérdezett:
-mi volt ez??
-nem tudom...de ez nem az első hasonló...
-Harry tudja??
-ahham...
-és??
-mennyünk az osztályhoz.
-értem. majd én megvédelek. és kideritem ezt. vannak rosszat akaróid???
-nem tudok egyről sem... de lehet hogy az amnéziám előttról volt...3 éve.
-lehet...de én csak egyet tudok.
-ki az???
-mind 1 ő már meghalt...
-hogyan???
-lezuhant autóval a folyóba és megfulladt..
-értem...de de ez... ezt már hallottam... vagy...-elgondolkodtam.- nem lehetséges hogy köze van a balesetemhez??? Edem? volt még a kocsiban egy 3. ember??
siri csend. semmi válasz.
-Vanda! hát itt vagy??? hol voltál? megijedtem! - borult rám Dia és karon fogott majd elvitt a szállásba.
