Vanda szemszöge*
a reggeli üde illat terjedt a szobámban. szememet felkeltette a simogató napfény. Harry meleg felsőtestén ébredtem. a férfi ki mindig olyan erős és elérthetetlen számomra, ki sötét tekintet kísért, most oly ártatlanul és sebezhetőnek tűnt. göndör haja szétterült a fehér párnán. gyönyörű zöld szemeit hiába kerestem, mert még melyen aludt. lassan felültem az ágyon. a fehér lágy függöny lágyan táncolt a széllel. kimásztam az ágy és a paplan fogságából és utam az ablakhoz vezetett. a madarak csicseregtek és a nap sütött. nagyot nyújtozkodtam és arra gondoltam milyen szép napunk lesz.
lábujj hegyen közlekedtem a szobában hogy magamhoz szorítsak pár ruhát és a fürdőbe igyekezek mielőtt Harry felkel. levetettem ruhámat és a zuhany kabinba léptem. nagy tágas kabin volt egy üveg fallal. megengedtem a vizet és hosszan a fejem a víz alá tettem. újra elgondolkoztam a tegnap esti dolgokon és beszélgetéseken. Harry már kiskorom óta vár rám? és én tényleg vámpír akarok lenni?
és újra ugyan arra lyukadtam ki. igen! muszáj ha Viktória újra megtámadna és nem lenne mellettem senki. meg is ölhetne. bár a testvérem. az én vérem. az én szemem, hajam, testem és részben a lelkem fele. még is miért utál? én nem tudnám. és nem ölném meg. még megütni se tudnám. a saját tükörképem.
míg ezen gondolkodtam a meleg víz hatására az átlátszó üveg bepárosodott. nem láttam ki. ez megijesztett mert hangokat hallottam. elzártam a vizet és tenyerem a kabin ajtóra tettem majd egy hirtelen mozdulattal elhúztam. Harry álmos fejét láttam meg ahogy a fogát mossa. kinyúltam az ajtó mögül egy törölközőért. magamra csavartam és kiléptem Harry mellé. a hirtelen hideg miatt libabőrös lettem.
-jó reggelt szépségem.-mondta Harry mikor meglátott.
-jó reggelt.- fölém tornyosult és adott egy puszit a vizes fejem tetejére
-tiszta víz a fejed.-kinyújtotta erős kezét a szárogató felé és egy másik törölközőt vett le onnan. fejemre tette és óvatosan maszírozni kezdte a fejem illetve a hajam hogy valamennyire megszáradjon.
-azt hittem megfürödhetek mielőtt felkelsz.-vallottam be halkan
-egy vámpírt ne kelts fel?-mosolygott és arcát kis gödröcskék díszítették.-tudod... egy kis neszre is könnyen felkelhetsz ha vámpír vagy.-elhúztam a számat a kis butaságom miatt-a jó hallás hátránya
ezek után hogy legyek vámpír? ez nehezebb lesz mint ahogy fejben elképzeltem.
-de ne izgulj. hamar hozzá szoksz.-fejezte be mondatát Harry.-kész.-a hajamra célzott ezzel.-most pedig mennyünk enni. ahogy hallom éhes vagy.
észre se vettem hogy korog a hasam.
mikor felöltőztünk lesétáltunk a földszintre ahol már mindenki felkelt, üde és friss volt. mindenki csacsogott minden féléről.
-ülj le Diáékhoz hozok harapni valót.
-rendben, de...-megfogtam a karját. Harry zöld szemeivel nézett rám kérdőn, ekkor intettem neki hogy jöjjön közelebb. a fülébe akartam súgni a titkos kérdést ami másra nem tartozik.-ha vámpír vagy te is ehetsz édességet meg rántott húst meg ilyen kis finomságot?
szemeimben az aggodalom látszott gondolom mert Harry nevetett.
-persze. a testet is életben kell tartani. élhetsz vér nélkül csak olyan gyenge leszel hogy... nem tudom kellő képpen elmagyarázni. én most felemelhetnék egy kamiont, de ha nem iszok vért akkor olyan leszek mint egy nő. max egy széket birok el... olyan halandó féle leszek.
-de hát ez jó.
-nem. mert olyan ember leszel akinek nincs semmi hangulata. mint ha depressziós lennél. mint ha hiányozna valami az életedben, de nem tudod. a vámpír meg tudja... a vér. borzalmas érzés. mintha félóránként elvágnák az ereidet olyan kínzás. a vér mint a drog. na de hozok reggelit. majd folytatjuk.
-rendben.-elindultunk az ellenkező irányba.-jaj nem mondtam hogy mit kérek....-motyogtam magamnak.-Harry. hozz palacsintát.- mondtam Harry után alap hangon, bár messze volt tőlem. gondoltam ha jó a hallása felesleges kiabálni. most tesztelem hogy mennyire jó. mindenki beszél, talán az én hangomat is hallotta.
-hola Vanda.- köszönt Dia
-szia Di. és sziasztok.-köszöntem a többieknek.
-tudtál aludni?-kérdezte aggódva Edem
-igen. a sírás kifárasztott.
-te szegény lány. sokat sírtál?- Liam a bal kezét rárakta a vállamra. átölelt
-Liam tudd hogy hol a helyed.- Harry hangját hallottam a bal oldalamon. megijedtem hogy ilyen halkan közlekedik és gyorsan.
-álljatok le. ehhez még reggel van.- akadt ki Geena, aki a kávéját kavargatta majd nagyon kortyolt bele.
Harry leült mellém és elém tette a palacsintát. nagyon megörültem neki.
-wow... ennyire jó a füled?-kérdeztem a nyilvánvalót
-kicsit nagy a nyüzsi, de a te lágy kedves hangodat 1000 közül felismerném.
elmosolyodtam a kedves bókon.
-én is ilyen ügyes leszek?- kérdeztem
-HOGY?-csapott az asztalra Geena
-mi a baj?-kérdezte Di
-na ezt nem kellett volna Vanda...-mondta Harry
-bocsánat...- csúsztam le a székről, szégyelltem magam
-mi van?-Di csak nézett minket. nem értette.
-most veszekedés lesz.-állapította meg Harry
-persze, mert Vanda nem lehet-kiabált majd körülnézett és halkan odasúgta-vámpír...
-de lehet.-veszekedett Harry
-biztos valahogy rávetted. megmondta ha akármit csinálsz vele...-Diana is ideges lett
-nem én vettem rá, de mindegy.
-nem nem mindegy.-Geena támadott
megettem az egy szem palacsintám míg ők vitatkoztak. majd felálltam és Diana felé fordultam, majd Geena felé.
-az én döntésem. az én életem. azt teszek amit akarok. és igaz 2 hónap múlva lesz csak de ti miattatok még ma megteszem! és Harry segíteni fog! nem tudjátok hogy most mit érzek és ne papoljatok nekem hogy mi a jó. majd én eldöntöm.- megfogtam Harry kezét és elmentem onnan.
Luis szemszöge*
Zoé, Liam, Zayn, Edem, Niall, és én. mi is ott ültünk az asztalnál amikor Harryék veszekedtek. csöndben végig hallgattunk mindent, még azt a kétértelmű mondatot is.
-nem hiszem el. Vanda megbolondult.-totál ki volt Geena és Diana
-én megértem őt.-mondtam
-te?-Dia nézett rám véres szemekkel
-gondolj bele. azt hiszed tudod hogy i vagy... majd hirtelen rájössz hogy mégsem. van egy tükörképed akinek szeretnie kellene de nem. meg akar ölni. és az összes barátja erős és páratlan. tud magára vigyázni. és neki mindig kell valaki aki megvédi.
Diana és Geena a földre bambultak
-mondjuk Vanda még az embereknél is bénább. csodálom hogy még él.
-már majdnem megkedveltelek,de egy bunkó vagy továbbra is.-Geena simogatott a bókjával.
-köszönöm.
-azért mert amióta megmentette mindig szemmel tartotta.-Niall halkan mondta a mondatát a sarokból.-mindig szemmel tartotta és akárhova ment mindig követte. egyszer a könyvtárban még mellé is ült.-lágy mosoly látszott Niall arcán- de Vanda észre se vette. Harry nem tudja de mindig tudtam hogy hova megy. sokszor követtem. Vanda sokáig kor házban volt. és Harry minden este elment hozzá. mikor már felkelt a kómából akkor is. megsimította arcát és kellemes szavakat súgott a fülébe.
Vissza emlékezés*
"a kór ház meleg volt és sötét. Harry a folyosón mászkált céltudatosan. szellemként kihasználtam azt hogy láthatatlanná tudok válni. egy modern szobába léptem be. egy fiatal lány feküdt aki mellett sok gép volt, de már nem volt bekötve a lányra egy kivételével. amelyik folyamatos pityogó hangot adott ki minden szív dobbanásnál. az elején lassú volt, majd Harry érintésére egyenletesen felgyorsult. Harry a lány arcát simogatta és a haját fésülte ki a lány szeméből. szép és erős lány volt. úgy gondoltam hamar felépül. a srác kit régóta ismertem már úgy viselkedett mint még soha. lehajolt a lány füléhez és érthetően belesúgott pár szót.
-várok rád. csak ne menny el.....-olyan volt mintha a lányt is annyi ideje ismerné mint engem.
a kis fiatal leány szíve oly hevesen vert. nem volt magánál és nem tudta hol van de még is azt éreztem Harry miatt van ez. hogy nem látta de még is szereti.
-nem kell álcáznod magad.- elengedte Harry a lány arcát
-nem kéne ezt csinálnod. hisz fiatal még. és ez olyan pedofil
-majd ha te is megérzed a szerelmet... nem lesz az..........."
-ezeket a szavakat mondta amit elítéltem akkor, de már értem.
-nézett Niall, Dianára miután elmesélte a történetét.
Harry szemszöge*
-nem hiszem el hogy ezt mondtad.-mondtam Vandának miközben sétáltunk az udvarban
-szerinted is két értelmű volt?-kérdezte arcát elfordítva hogy takarja piros pofiját
-elvörösödtél.-mondtam mosolyogva
-nem.-kiakadt
megálltam és szorosabban fogtam kezét majd megrántottam és mellkasomnak esett. nem erősen tettem hogy ne fájjon neki
-de igen.-mondtam nevetve amire Vanda elnézett balra. kezemet az állát simítottam majd megfogtam és magam felé fordítottam. egy nedves csókot ajándékoztam neki. forró ajkaink összeértek. nyelvem átfurakodott az ő szájába. hevesen csókoltam.
-annyira vártam már hogy megcsókoljam újra.-vallottam be
-megtehetted volna.- Vanda csak nevetett és lábujj hegyre állt hogy még egy csókot kapjon.
-Vanda! Harry!-kiabálták a többiek. Vanda leereszkedett és feléjük néztünk.
-mindenben támogatlak.-kezdte Geena
-én is-mondta Zoé
-és mi is-tette hozzá Diana
-csak ne ma tedd meg.-súgta oda Niall
-osztály kiránduláson.....-Liam fejezte be Niall mondatát.
